Az 1536-ban készült adójegyzék tanúsága szerint Szőlőslak a feljegyzett 16 portával a népesebb települések közé tartozott.
A török hadi események miatt elnéptelenedett Szőlőskislak és Boglár még az 1720-as összeírás szerint is lakatlan. Valószínűleg az 1730-1740-es években települt újra, mint földesúri majorság.

Szőlőskislak Balatonboglár városrésze.

Szorgalmas lakói főleg mezőgazdaságból, szőlőből élnek, bár jellemző a nyugalmat keresők letelepedési kedve is. Gaal Franciska színésznő egykori - gyönyörű parkkal ölelt kastélyában nemrég még található volt a vidék borászati múltját bemutató kiállítás, a Bormúzeum. A község méltán büszke a nevében is szereplő szőlőre, melyet a határában elterülő hatalmas szőlőtáblák is igazolnak, valamint a helyiséget átszelő Római út, mely a szőlőtermesztés kezdeteire is utal. (Pannónia Provincia öröksége (a Szőlőskislaki városrészen fellelt, az Aqvincum felé tartó) hadiút. Vélhetően a rómaiak voltak a szőlőkultúra meghonosítói is. Zewlews-lak (Szőlőskislak) városrész neve a szőlőművelés folytonosságára utal.)

A szomszédos településekre: Szőlősgyörökre, Gyugyra kerékpárút vezet.